Mindenki azt hiszi, hogy ő más, mint a többi, mindenki különbnek tartja magát a többinél, mindenki téved, ő is téved, mint mindenki más.

– Mit képzel felséged? Tehet -e a világon bárki jót anélkül, hogy rosszat ne tenne? Nem lehet minden embert egyforma mércével mérni, nem lehet mindenkit boldoggá tenni.

A dolgok csak annyiban léteznek számunkra, amennyiben láthatók, tapinthatók, illedelmesen elhelyezkednek a térben, időben a többivel egy sorban. Hiába megyünk fel a Holdba, hiába ereszkedünk le az óceán fenekére, ott is csak emberi világunkba zárt emberek maradunk.

Itt álltam, a világba vetetten, meztelen; egy ember, aki nem való sehova. Fejem fölött az ég nem karám volt, hanem út a végtelenbe.

Ismét van mit féltenem, van mit védenem. Szeretek és szenvedek: ember vagyok újra.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.