Csak azt szeretném mondani, hogy olvassatok Ti köcsögök!

– Nőkről fogunk beszélgetni, nem baj?
Protestának fülig ért a szája.
– Mi másról beszélgetnénk? Ők a legfontosabbak.

A világ tele van olyanokkal, akik igen ravaszul sokkal okosabbnak látszanak, mint amilyenek valójában – mondta. – Elkápráztatnak bennünket adatokkal, idézetekkel, idegen szavakkal, és így tovább, holott valójában szinte semmiféle hasznos tudomással nem bírnak a valóságos életről.


A szeretet nem keresi az embert, hanem találja. Véleményem szerint ostobaság kutatni utána, meg aztán igen gyakran ártalmas is.
Szívből kívánom, bárcsak mindazok, akik közhit szerint szeretni tartoznak egymást, így szólnának egymáshoz két pofon között:
– Egy kicsit kevesebb szeretetet, ha lehetséges, és egy kicsit több elemi tisztességet.


Érdemes hívek! Az egyetlen tökéletes dolog tehát a világon: a nemtudásotok. Bármit tesztek, tehetnétek jobban is. Bármit tudtok, tudhatnátok jobban is. Amit viszont nem tudtok, azt hibátlanul nem tudjátok. Vagyis tökéletes a nemtudásotok! De azért ne bízzátok el magatokat, tanítványok! A nemtudásban különbet, mint ti vagytok, akárhol találok!

Csak olyan férfiakat vagyok képes szeretni, akik olvasnak, s ha hirtelen felnéznek a könyvből, látom a tekintetükön, hogy messziről érkeznek vissza éppen, s nem csak önmagukról tudtak meg valamit, hanem rólam is. A nők szeretik az olvasó férfiakat. (Elke Heidenreich)

Vicces. A felnőttek iszonyúan rondák, ha tátott szájjal alszanak, a gyerekek nem. A gyerekek klasszak. Összenyálazhatják a párnát, és még akkor is klasszak.

Rájössz majd, hogy nem te vagy az első, akit megzavar, megrémít és undorral tölt el az emberek viselkedése. Semmi esetre sem vagy egyedül a listán, ez izgalmas és serkentő felismerés lesz. Nagyon, nagyon sok ember volt már ilyen erkölcsi és lelki válságban, mint te most.
Szerencsére volt köztük, aki feljegyezte az akkori problémáit. Tanulsz majd belőlük, ha akarsz. Mint ahogy egyszer, ha valamit már felmutattál életedben, valaki más tanul majd tőled. Csodálatos, kölcsönös folyamat.

[…] a valóságot ugyanis csaknem mindenkinek a többség által képviselt, nem pedig az ésszerűségen és a kritikai vizsgálaton alapuló tézisek képezik.


– Semmi baja – mondta az orvos –, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt?
– Én? – kérdezte Mihály eltűnődve. – Semmit. Éltem.

Az egyetemet végeredményben én is csak úgy tekintettem, mint néhány évi haladékot. Időt nyerni, mielőtt felnőtt leszek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.