2012.02.14. 20:23
Áron linkje
Már fogalmam sincs, hogy hogyan bukkantam erre az oldalra, de az biztos, hogy könnyesre nevettem magamat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://domoaller.blog.hu/api/trackback/id/tr214105493
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Dömő 2012.02.17. 15:53:37
Ne viccelj, nincs mit megköszönnöd. Én vagyok hálás Nektek, amiért elültettétek a reményt a kicsi buksimban, hogy lehet családosat játszani boldogan és őszintén is.
Ha egyszer eljutok az életigenlés azon fokára, amikor reprodukálni kívánom magamat, valószínűleg eszembe fogsz/fogtok jutni, mint követendő etalon.
Minden jót!
Üdv.: Dömi
(A Dömő a művésznevem: Dömő, a lánytömő MUhahAHHAHAHa)
Ha egyszer eljutok az életigenlés azon fokára, amikor reprodukálni kívánom magamat, valószínűleg eszembe fogsz/fogtok jutni, mint követendő etalon.
Minden jót!
Üdv.: Dömi
(A Dömő a művésznevem: Dömő, a lánytömő MUhahAHHAHAHa)